11. rész
Ricsi- Szia Tara- megcsókolt
Tara- Szia
Tomi- Szia Ricsi!
Ricsi- Óh szia Tomi, észre se vettelek.
Tomi- Látom. Öhm..
Ricsi- Igen
Csenge- Ti?
Ricsi- Igen
(Nia még mindig mosolygott)
Csenge- Nem is mondtad Tara!
Tara- Bocsi Csenge.
Csenge- Semmi
(Beszélgettünk még egy darabig. Sok mindent megbeszéltünk)
Ricsi- Kéne menni Tara, mert Niának még fürdenie és ennie is kell. Meg már azért elég hűvös van.
Tara- Igen. Menni kéne. Sziasztok, örülök, hogy találkoztunk.
(Hazemnetünk. Megetettem, megfürdettem Niát utána játszottunk egy kicsit.)
~Másnap~
(Eldöntöttem, hogy nem akarok Ricsi nélkül otthon lenni, így vele megyek majd suliba, addig Niára az igazi apja, a keresztapám fog vigyázni. A keresztapámat Zolinak hívják, el is mentem hozzá beszélni)
Zoli- Szia Tara!
Tara- Szia keresztapu- puszi, meg minden és bementem a házba
Zoli- Hogy neveztétek el a lányom?
Tara- Nia. Kovács Nia lett a neve
Zoli- Szép neve van.
Tara- Igen. - elkezdett könnyezni a szemem
Zoli- Gyere ide- magához ölelt- keresztanyád hagyott neked valamit.- felállt és elment egy borítékért- tessék.
Tara- Mi ez?
Zoli- Egy boríték.
Tara- Azt látom keresztapu, de mi van benne?
Zoli- Olvasd fel!
Ezt volt a levélbe: Szia Tarácskám! Nagyon szeretlek, mire ezt a levelet megkapod én már nem leszek itt. Fentről foglak figyelni téged és a lányomat. Zolival úgy döntöttünk, hogy nállad sokkal jobb helyen lesz, mint édesanyádnál. Remélem szép nevet adtok neki :) Sok sikert kívánok a felneveléséhez és remélem, hogy Zoli mindig a segítségedre lesz. Azt a sok régi emléket soha ne feledd és a kis fagyis estéket, meg az összes keresztanyus napot. Nagyon szeretlek Tarám.. Soha ne feledd, ne légy bátortalan, mert mindig várnak rád a kritizálók, de te tudod, hogy mire kell figyelned. Érezd a szíved ritmusát és sikerülni fog minden. Hiányozni fognak az őszinte napok egy darabig, de megoldod. Elég ügyes csajszi vagy te ahhoz, hogy megold. Egy dolgot tudnod kell, mindig is a lányomnak tekintettelek és remélem, hogy az én lányom olyan lesz, mint te. Nagyon szeretlek.
Keresztanyád: Viki :)
Zoli- Ezt akarta odaadni neked.
Tara- Mi-miért halt meg? -kérdeztem sírva
Zoli- Amiért életet adott Niának.
Nia- Oááá
Zoli- Felvehetem?
Tara- Persze- letöröltem a könnyemet és odaadtam neki Niát
Zoli- Nia, Nia, Nia egyre jobban hangzik.
Tara- Igen , igen, de nem ezért jöttem. Keresztapu tudsz délelőttönként vigyázni rá?
Zoli- Persze.
Tara- Oké. Akkor most még hazaviszem és holnaptól már te vagy a reggeles. :)
Zoli- Oké.
Tara- Köszönöm.
Zoli- Ugyan nincs mit.
(Még egy órát ott voltunk, beszélgettünk, játszottunk Niával. Utána hazaindultunk ketten.)